A pitĂ©k tetejĂ©t ĂĄltalĂĄban le szoktuk kenni egy egĂ©sz, elkevert tojĂĄssal. EttĆl a tĂ©szta szĂ©p, vilĂĄgos, aranybarna szĂnt kap, Ă©s fĂ©nyes lesz tĆle a felĂŒlete.
âïžÂ Azonban a pitĂ©ket nem csak felĂŒl Ă©rdemes megkenni, hanem az alsĂł tĂ©szta rĂ©teget is, mĂ©gpedig a kimaradt tojĂĄs fehĂ©rjĂ©vel. Ha Ăgy teszel, akkor egy vĂzzĂĄrĂł rĂ©teget hozol lĂ©tre a tĂ©sztĂĄn, amitĆl nem fogja magĂĄt megszĂvni a sĂŒtĂ©s sorĂĄn.
A tojĂĄsfehĂ©rje nem fog meglĂĄtszani a tĂ©sztĂĄn a sĂŒtĂ©s utĂĄn, hiszen csak egy vĂ©kony kis rĂ©teg lesz belĆle rajta, de sokat segĂt abban, hogy az alsĂł lap nem ĂĄzzon el.
A fehĂ©rje akkor is segĂt, ha megszurkĂĄlod az alsĂł lapot a sĂŒtĂ©s elĆtt, mert kitölti a rĂ©seket, amin nem tud a lĂ© beszivĂĄrogni, viszont a gĆz tud mĂ©g tĆle nyugodtan tĂĄvozni.
đ Tanuljunk egyĂŒtt linzert Ă©s omlĂłs sĂŒtiket sĂŒtni!
Cukormåzas ölelés neked!
– Meliâ€ïžÂ –